Gyapjaskandó Gáz Tulajdonságai és Kezelési Módszerei

A kagylók törzsépítésében fontos berendezés, amely a kagylókészítés folyamán a magyarországosztályból kagylót és szén-dioxidot termel hőmérsékleti felosztás útján. A kagylótermelés során azonban sok füstgáz keletkezik, amely nagyon szennyező anyagokat tartalmaz, ami komoly hatással van az egészségre és a környezetre. Ezért a kagylók tisztítása és a környezetre gyakorolt hatás csökkentése fontos környezetvédelmi probléma.

A kagylófüstgáz jellemzői a kagylótermelés során

Először is, meg kell értenünk a kagylókúti füst tulajdonságait. A kagylókút füstgáz főként szén-dioxidból, szén-monoxidból, négyszer-oxidból, gyémánt-oxidból, poranyagokból áll, stb. Ezek közül a szén-dioxid és a szén-monoxid a fő klímaváltozást okozó gázok, amelyek jelentős hatással bírnak a globális felmelegedésre. A négyszer-oxid és a gyémánt-oxid a fő légterjedelem-re szert tett anyagok, amelyek komoly károsítást okozhatnak az emberi egészségre és a környezetre. A poranyagok csökkenthetik az légminőséget és károsíthatják az emberi lélegzőrendszerét. Általánosságban vettek nézve, a következő karakterisztikákat mutatják:

l Magas vízfogalom

A kréta és a szén vízfogalma kb. 5%, és a előmelegítési szakaszban történő szárítás során megfelelő mennyiségű vízgőz keletkezik, amelynek kondenzációs hőmérséklete (tánypontja) kb. 60–70 °C lehet. Ha a füstgáz hőmérséklete alacsonyabb a tányponthőmérsékletnél, könnyen feltárulhat a csövön és a porrákon, ami csomópárt eredményez.

l Magas hőmérséklet

A valódi gyártás során a füstgáz hőmérsékletét 200 ℃ körül tartják, bizonyos ingadozásokkal a táplálkozási ciklusban. Túl alacsony hőmérséklet kondenzációhoz vezethet, túl magas pedig energiavételt okoz, és speciális esetekben a anyagot akár 350 ℃-ra is megszakítják.

l poros

Aanyagok típusa, jellemzői és szárítási foka eltérő lehet, így a füstgázban található por-tartalom mérete is változhat.

l Sulfur-dioxid jelen van

A kagylógyártás füstgázában szerepel sulfur-dioxid, amely korroziónak ad helyet a berendezésben és a szűrőanyagokon, főként magas sulfur-tartalmú égetőszénkből ered.

Füstgáz kezelési módszer

1. Mosógáz módszer:

A mosás módszere az, hogy a füstgázban található káros anyagokat vízzel oldjuk meg a folyadék szórásával, majd a vízben oldott káros anyagokat sedimentáció, szűrődés és más lépések segítségével távolítjuk el. Ez a módszer hatékonyan eltávolíthatja a részecskéket és néhány káros gázot a füstgázából, de a kezelés után a fenntartott hulladékvíz további kezelésre van szüksége, különben környezeti másodlagos terhelést okoz.

2. Hódítási módszer

A hódítási módszer az, hogy egy hódítómateriál használatával a füstgázban található káros anyagokat a hódítómateriálra hódítjuk, majd regeneráció vagy égés stb. lépésekkel eltávolítjuk a hódítómateriálról a rafinált káros anyagokat. Ez a módszer hatékonyan eltávolíthatja a nitrogén- és szenyioxidokat a füstgázából, de a hódítómateriál hasznos élettartama korlátozott, és rendszeresen cserélni kell.

3. Deszulfurizációs és denitrifikációs technológia

Ez egy fejlett füstgáz-kezelési technológia, amely képes az oxidsavas gázszerkezetben található nitrogén- és szén-dioxidokat egyszerre eltávolítani. A módszer főként a nedves és a száraz deszulfurálást tartalmazza; a nedves deszulfurálás során a füstgáz áthalad a deszulfuráló oldat általán, így a füstgázbeli nitrogén- és szén-dioxid reagál a deszulfuráló oldattal, amely szulfát- és nitratot termész ki; A száraz deszulfurálás katalizátoron keresztül történik, ahol a füstgázbeli nitrogén- és szén-dioxid reagál az oxigénnel, aminek eredményeképpen szén-dioxid és nitrogen keletkezik.

4. Elektromos por távolítási technológia

Az elektromos por távolítási technológia magasfeszültségű elektrikus mezőt használ, amelynek hatására a füstgázbeli részecskék töltődnek meg, majd az elektrikus mező hatására a töltött részecskék az elektromos tábla felé vonulnak, így elérve a porcsempés célértéket. Ez a módszer hatékonyan távolíthatja el a füstgázbeli részecskéket, de magas energiafogyasztást igényel.

Mivel a vegyesüléses kagyló kiln hosszú lábú kagylókhoz tartozik, amely alacsony hőmérsékletű égéshez vezet, általános esetben az oxidnitrogén szintje normál tartományban van, és a füstgázok kezelése csak por távolítására és deszulfurálásra van szükség. A por távolítására általában ciklonporgyűjtő és zsákimpulzusporgyűjtő használatos. A deszulfuráláshoz gyakran kétszeres alkali deszulfurálást alkalmaznak, kagylót és natriumalkalit (Na2CO3 vagy NaOH) használnak deszulfuráló ügynöknek, és a deszulfurálási oldat a toronyon kívül cirkulál. A füstgázok kezelése után a részecskék ≤10mg/Nm3 és a síkfénnyav ≤50mg/Nm3, ami megfelel a szabványos kibocsátási szabályzatoknak. A deszulfurált anyagok a medencében regenerálva vannak és felhasználhatók, míg a sédiment gipszt képz, amelyet a lapos-keretű nyomásgyomó szűrő szűri le, és építészeti anyagként használnak.